Lufi-liszt ninja és stresszlabda, dinótojás meg amit akartok :-)

Futótűzként terjed a Facebookon egy videó, melyben egy pasi úgynevezett "ninja labdát" készít, ami aztán mindenféle mókára alkalmas.

Az én érdeklődésem is rögtön felkeltette, így el is határoztam, hogy ezt ma elkészítjük a kisfiammal. Szerencsére minden ilyen ügyeskedésben szívesen benne van az én kis segítségem, így délelőtt gyorsan készítettünk is pár labdát, s amíg délutáni ő a csendes-pihenőjét tartja, megosztom veletek tapasztalataimat.

A hozzávalókat összepakoltuk a teraszon. Fontos kiemelnem, hogy a helyszínválasztás nem véletlen. Sejtettem én, hogy nem lesz durranásmentes a művelet. :-)

Mint látható, mi a liszt mellett megpróbálkoztunk a rizzsel is, illetve a műanyag mozgó szemeket is bekészítettük, "jó lesz az még valamire" alapon.

A labda elkészítését külön nem írom le, a srác remekül bemutatja a videóban:

Észrevételeim:
- Ha nagyobb labdákat szeretnénk, érdemes a lufit előző nap felfújni, így kicsit megnyúlik, és több liszt fér bele.
- Fel kell készülni arra az eshetőségre, hogy kidurran a lufi. Persze nem akkor, amikor még üres, hanem akkor, amikor már jól tele van liszttel. De semmi gond, a gyermek kirobbanó örömmel fogadja majd az ezzel járó történéseket, és invitál, hogy mielőbb nézzük meg magunkat a tükörben. :-) 

Hát kérem, ilyenek lettek a mi labdáink (a citromsárgába került a rizs):

Minimális szinten alakítható. Szóval igen, nevezhetjük ninja labdának, vagy stresszlabdának, de ennyi erővel lehetne akár dinótojás is.

Extra verzió, ha a lufiba liszt helyett gyurmát nyomunk (amit természetesen magunk főzünk meg így: klikk), majd szemeket rajzolunk vagy ragasztunk neki, és máris kész a jópofa pofa, ami (korlátozott verzióban) alakítható.

A narancs színűt elneveztünk Némónak. ;-)

Ez egy remek elő-gyereknapi hétvége volt. :-)